A tó parton állva semmire sem várva nézem

A víz tükrében csillogva ringatózik a hold

Bele kell mennem muszáj is, érzem

De elérhetetlenné válik az aranysárga folt

Úszok egyre beljebb ruhám egyre lejjebb húz

Átázva a víztől hideg nyirkos és nehezedik

Megfordulni késő, rád gondolok végsőkig nyúz

Az emléked elém a holdfénye helyére emelkedik

Innen a víz alól látom, de csak rád gondolva várom

Az utolsó lélegzetet, amit a tó vizéből veszem

Megtelik a tüdőm a hideg folyadékkal, rossz álom

Megmerevedik görcsbe ránduló testem

Nem szívok el több cigarettát és a hajad sem lesz

Reggelre a számba tapadva, mégis jó így

Nélküled a füst és az ágy is semleges

Innen már nem látszik a hold, Jó éjt!