Kiszakítom és elrejtem a helyét, hogy ne lásd

Akkor is csak magamat kínoznám tovább

Ennél többre számítottam de csalódást persze

Nem most kaptam az élettől először kölcsönbe

Kiszakítom és eldobom nem is nézem hová

Nem tudnám ezzel a táncot járni tovább

Úgy látszik csak most értem meg miért

Érdemes élni, és legfőképpen kiért

Kiszakítom és nem is az fáj csak a tudat

Ami vele jár, hogy eddig nem volt utat

Mutató eszközöm a boldogság irányába

Így jutottam annyiszor az ember hibájába

Kiszakítom és rád nézek, most látom a heget

Te már rég meg tetted és a kezed integet

Hajolok, fülem a szádnál bele súgod: soha

Nem gondoltam rólad, hogy te vagy az ostoba