Balzsamozza a fejét a holdnak, valami tisztátalan gondolat, miközben belemegy szemembe az éjszaka szilánkja. Csak kinéztem az ablakon és máris elrepült az idő. Polgári esküvőre keltem a világgal. Az óra olykor digitális, de gyakrabban analóg, ami a falon lóg. Könyökhajlat izzadság törlések vannak a plafonra festve. Ezzel merészebb álmokat is el lehet rontani. A szolgálatkész szolgáltatók kiszolgáltatottá tesznek, pedig nem szolgáltam rá a szolgasorra. Szilárd épületek válnak képlékennyé a kihasadt földön. Székekből épített irodaházak jelentik a jövőt. Gondviselésre csak a gondnok gondja számíthat. A kanapén fekve hancúrozik az agyam. Nézem a pillanatot és látom a napéjegyenlőség hajnalán, így jutok egyről a kettőre.