folyadékkristály vagyok egy nosztalgia testben
mint a tücsök a réten úgy maradok lesben
méhek rajzása rajta had lássuk ki vagy
be mozdul a hangok rendje s itt a baj
nagy terpesszel áll elém színvallást vár tőlem
talán térd vagy csont a térfogat amit tűrtem
eleget de már ne mossam a lélek apró hólyag
meredtenten áll szembe vele és süvítenek a hóban
tárt karral oldalt a cowboyok táncát nézve
Isten szólt hogy a gondolat ne legyen túl tetézve
