Egy törött napszemüveg, egy csomag papír zsebkendő, egy fél doboz vékony cigaretta, egy tárca tele igazolványokkal  és egy kistükör volt a táskában. Felnézett kissé csalódottan, mert biztos volt abban, hogy pénzt is talál benne. Az oldalzseb!- jutott eszébe- de az is üres. Ezúttal nagyon csalódottan nézett fel és rágyújtott egy slim cigire. Homlokán gyöngyözött az izzadság ami még a pár perccel korábbi magas adrenalin túrának volt köszönhető. Ott a busz, ezt még elérem- gondolta és szaladni kezdett, miközben jobbra és aztán balra terelte tekintetét az úttest két vége felé. Érezte, hogy valami nincs rendjén, de mikor rájött, hogy a tanítás úgy szól először balra és aztán jobbra már csattant a lökhárítón.

Már korábban is törte a fejét, hogy akit elgázolnak az a sokktól hallja e a csontok ropogását a vér fröccsenését és magát az ütközés hangját. Talán ezért is volt olyan felkészült ebben a fontos pillanatban. A füle mint egy feketedoboz felvette és raktározta a hangokat amik mint kiderült az utolsó hangok voltak számára az élete hangversenyén.

-A jó kurva életbe! Bassza meg! Istenem nagyon kérlek add, hogy ne legyen halott!- Könyörgött a sofőr a volán mögött.- Nem akarok börtönbe kerülni, csak azt ne!

Viszont ez a könyörgés már hiábavaló volt, mert minden kétséget kizárólag halott volt az áldozat. A nyaka természetellenesen csavarodott ki, a gerince több helyen is eltört és vér csurgott belőle mindenfelé. A járókelők már össze is gyűltek, hogy jól megnézzék maguknak és eldicsekedhessenek ismerőseiknek: Láttam egy hullát!!! A vérbe még nem másztak bele, habár a lehető legközelebb merészkedtek.

-Él még? -kérdezte a sofőr aki csak most merészkedett ki a kocsijából- A válasz a tömeg közepéről érkezett, egy mély férfihang amely talán egy elfojtott tüsszentéssel, vagy egy gúnyos kuncogással kezdődött, de a sofőr csak a végére figyelt oda: Nem! Telefon, rendőrség, halló, bejelentés, helyszín, máris jönnek. Mikor letette a telefont arra gondolt, milyen jó ötlet volt visszautasítani azt a sört amit a barátja vett volna neki, ha még van annyi ideje. Aztán arra gondolt, hogy egy sörtől még nem rúgott volna be és akkor talán nem történik meg ez az egész. Közben megérkezett a rendőrautó és így a tömeg is oszlani kezdett, mert ugye szemtanúnak senki nem akart jelentkezni. (Egyrészt nem fizetnek érte, másrészt meg jobb kerülni a rendőröket{Ha megjegyzi az arcod akkor már gyanús leszel akárhol lát újra!}) Pár bamba és pár buzgó ember azért csak ott maradt és az egyik rendőr a kocsiból kipattanva már kezelésbe is vette őket.

-Jó napot látták mi történt?

-Igen! Ez a transzvesztita kirohant a mellékutcából és a kocsi elé szaladt!

-Transzvesztita? Ezt miből gondolja?

-Női táska volt a kezében és slim cigarettát szívott!

-Értem, köszönöm! Mindenki egyetért? -kérdezte a többieket és az egybehangzó igen után folytatta- Akkor ezt hivatalos formában is kérném, de várjon maga, maga ott piros pólóban, maga nagyon ismerős nekem!

-Már egyszer igazoltatott engem uram!

-Biztos, hogy nem egy bűntényt követett el?

-Igen uram! Én nem vagyok bűnöző!

-Haha, hát mind ezt mondja!

Eközben a halálsápadt sofőrt a másik rendőr faggatta. Közben kedvesen megnyugtatta, hogy nincs oka félni mert nem ivott, szabályosan haladt tehát nem ő volt a hibás.

-Természetes, hogy ennyire kiakadt, de most vegye elő a higgadt énjét és mondja el pontosan mi történt!

-Épp a feleségemhez tartottam, mert színházba megyünk, biztos most is vár és...

-Kérem, a lényeget legyen szíves!

-Á, igen, elnézést... izé, hát itt jöttem betartva a sebességkorlátozást, de ez a férfi ahogy elém rohant a kocsi begyűrte maga alá én meg mire a fékbe tapostam már át is jöttem rajta. Azt hittem nem halott még...

Hatalmas kuncogás törte meg a vallomást, egy harmadik rendőr is csatlakozott.

-Te figyelj már! Tudod kit ütött el ez a pali? Azt a zsebtolvajt aki három utcával arréb kirabolta és megölte azt a nőt!

-Egy gyilkost ütöttem el?

-Ja maga volt? Azt hittem az a piros pólós ott, annak gyanúsabb a képe! Ez a zsebes itt fosztogat már jó ideje és sohasem sikerült elkapni. Ma ráadásul egy olyan nőt akart kifosztani aki nem hagyta magát és ezért egy késsel nyakon szúrta. Sajnálom mert szép nő volt és mondtam is a társamnak: Egyszer elkapom ezt a szemétládát és halott lesz! Ez bejött, há' beszarás nem?

-Te már végeztél?

-Mondom, hogy most jöttem innen három utcával arrébb történt az ügy.

- Elnézést, de felhívhatom a feleségemet, hogy nem tudok a színházba menni?

-Persze uram telefonáljon, csak ne menjen messzire!

-Rendben, köszönöm!

-Nekem meg meg kell keresnem a táskát! Megtaláltátok?

-Én csak vele beszéltem. -és ujjával a sofőrre bökött- Kérdezd meg Józsit, ott van a szemtanuknál!

A táska a gyanús piros pólós úrnak(akit tényleg csak egyszer igazoltattak, csak megjegyezték az arcát) a szeme előtt esett le és azt állította, hogy az autó körül kell, hogy legyen. Oda is mentek mind és keresték, így meg is lett. Ott volt alatta. Kivették megvizsgálták és megtalálták a személyit.

-Na végre azonosíthatjuk a hullát!

-Hogy hívták?

-Gáborné Gabriella!

Puffanás, fej beverése az útpadkába, vér ömlése, pulzus mérése, halál bejelentése, értetlenkedés, nézelődők, magyarázat:

-Cseszd meg Józsi ez a nő férje volt! Gábor János!

-Honnan tudhattam volna?

- Három halott egy nap ilyen rövid idő alatt, ez  durva és borzasztó is! Na menjenek innen nincs itt semmi látnivaló!

Az emberek elmentek a nap lebukott, a városba visszatért az élet. Egy nyüzsgő kocsma előtt két férfi beszélgetett arról milyen kiszámíthatatlan az élet. A holdat épp eltakarta egy felhő és olyan misztikus hangulatot kölcsönzött ez az éjszaka, hogy egy fiatal srác elérkezettnek látta az időt és megcsókolta a mellette ülő lányt. Ez volt az első csók. A fiú elmesélte, hogy látott ma két hullát is, hogy milyen dráma játszódott le pillanatok alatt. A lány beleborzongott és magához húzta a barátját a piros pólójánál fogva.