Nyomasztó hétköznapok sora
Nyúlik az idő fogsora
Nyállal köszönt a trónuson
Nyúl sálba, felsálba
Tört tükör a közhely ágya
Ne lépj be a szobájába
Durmol az ég a csillag ül
Az éjszaka sokezer fül
Drága nekem a csendesség
Messze már a csendeséj
A fenyő fűt, a korom király
Egyél te is ne nézd a szám!