Fogad beletörik a puha paradicsomba
Lelked lágyabb mint egy nagymama csókja
Véredet ontanád egy mezei állat miatt
De neked védelmet csak kevés ember ad
Nem itt élsz, nem most és nem a fű között
Testednek nincs oly pontja, megy beleütközött
A földbe, mert te az égben laksz
Csak gondolsz egyet és egy világot elhagysz
Rajtad múlik, neked repülnöd kellene
Nem illik rád semmi, csak az egyediség jelmeze
Vágj bele a kenyérbe és figyeld a morzsákat
Ezután rájössz majd, ez Isten országa
/Porciós Egonhoz/
