Néha nappal látok álmokat
Mikor a lelkem látogat
Néha kialszanak a fények
Nem látszanak emberi lények
Néha várok az új vonalra
Nem gondolok a régi fonalra
Néha szeretem önmagam
Pedig máskor ő ártogat
Néha úgyérzem az élet a jó
A kertben egy vidám nagyanyó
Néha elkomolyodik a szavakon
Míg felsöpör a salakon
Néha mindenki az aki lenni akar
Néha nem érkezik a segítő kar