Jártam már valahol, de visszafordultam és a régi út teljesen elveszett. Talán sohasem térek vissza, vagy az lett volna a helyes életút? Azt sem találom már. Hová jutottam? Na mindegy. Fölépítem én magamnak a saját operációs rendszeremet. Ez lenne az öntudat? Hiszen ez remek dolog. Alkalmazkodok az élethez és részesévé válok. Fölfejlesztem magam olyan szintűre, ami a tökéletestől egy szintel gyengébb, de csak egyetlen eggyel! Titkos párhuzamok és mondat átértékelések útján vezethet a kommunikáció a legitim lét felé. Az őszinteség a kezdet, de a kifejlet az amikor már ösztönösen vezérlem önmagam és a tudatosság a részemmé válik. Az lesz majd az egyéniségem és akkor magam döntök majd a dolgokról, mint egy felnőtt. Hiszen erre megy ki a játék. Akkor megyek és élek!
Egy kamasz belső világa
2010.10.31. 01:07A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.