Zuhanyzás után levállt a homlokom. Próbáltam visszanyomni a törülközővel, de eredménytelenül. Na akkor ma így fogok járkálni a városban gondoltam. A homloküreg gyulladása ilyen időben már nem hiszem, hogy befolyásolná a napomat. Most a hajamat sem igazítom be, mert ha valaki megnéz nem azért fog, hogy a hajamat elemezgesse. Az agyamat látom a tükörben és attól függően, hogy mire gondolok színeket vált és mozog. Mikor az órámra nézek azután 3 percig piros és úgy csinál mint a most született diktátor. Elmegyek egy elektronikai boltba, hátha akad nekik egy kis fölösleges hungarocel. Azzal kitölteném a rést a koponyámon. Az utcán járva vegyes reakciók fogadják a homlokom helyén tátongó űr látványát. Kíváncsi lennék, hogy most milyen színű lehet az agyam. Egy kedves lány kölcsönadja a zsebtükrét amiben hihetetlen dolgot fedezek föl! Az agyamnak kezei nőttek amivel csúnyákat mutat az emberekre. Na ez kellett nekem, most senki sem lesz megértő velem, mert azt hiszik miattam van ez. Inkább hazamegyek, mert ez tarthatatlan. Újra itthon. Ülök a tükör előtt és gondolkozok. Mi oka van annak, hogy leváált a homlokom? Ittam volna tegnap? Vagy pajszerrel feszítette le valaki álmomban? Az agyamnak közben szeme és szája is nőtt. Mikor rákérdeztem éhes-e, azt mondta, hogy nagyon nem, de egy napilapot elmajszolna. Előkerítettem egy havilapot, mert csak ilyet olvasok mondtam neki, de ő meglepődött, hiszen az újság ami magazin csak képekkel volt tele. Ez sem rossz válaszolta csak politika ne legyen benne, mert az megfekszi a gyomrom! Miután megebédelt kimászott a fejemből és áthívott a nappaliba. Én meg mentem az agyam után.

-Ülj le kérlek. -szólított meg- Fontos dologról kell beszélnünk!

-Ki vele- válaszoltam agyatlanul-csak had rakjak be egy doboz kockasajtot és pár száll cigit az üregedbe, mert ez már régi vágyam, hogy kipróbálhassam.

-Rendben, csak siess.

-Mondhatod- szóltam lihegve, mert tényleg nagyon siettem- Mi lenne az a fontos dolog?

-Arról van szó hogy amit te csinálsz a testeddel az nekem felfoghatatlan, ugye tudod mire gondolok?

-Van némi sejtésem, de nem értem mi ezzel a probléma?

-Az, hogy én már nem bírom idegekkel érted? Neked nem elég, hogy túlhajszolsz és mindig dolgoztatsz. Nem, neked még ki is kell billentened ebből a szerepből amibe nagyon nehéz lenne egyébként is beletanulni. Normális vagy szerinted?

-Igen-válaszolok ridegen miközben egy szál cigarettát veszek elő a koponyámból-Van tüzed agyas?

-Te nem érted az alaphelyzetet sem igaz?

-Most igazán hogy gondolkozzak agy nélkül?

-Ja mert most megint én vagyok a hibás ugye?

Ekkor talán a kockasajt, talán a cigaretta hatására megfogtam az agyam és jól megráztam. Aztán eldobtam. Repült át a nappalin a dohányzóasztal, a kanapé és a televízió irányában, de a falon loccsant szét. Hirtelen egy népdal jutott eszembe, de tudtam, hogy az valami egész más miatt. Odamentem az agyam széthullott foszlányai közé és válogatni kezdtem. Az olyan darabokat raktam vissza, melyekről csak jót tudtam feltételezni. Furcsa, de a kockasajtnak is maradt helye. Ezután egy vékony csövet raktam melléjük és úgy raktam vissza a homlokom, hogy a cső másik végét a számmal szívva közben vákumot keltettem a koponyámban. A csövet gyorsan kihúztam mikor elég stabilnak éreztem a fejem. Azóta nem mászott elő az agyam és nem is panaszkodott. Olykor visszatér egy régi kép a piros agyamról és ilyenkor a fák alá megyek olvasni politikai híreket.