Fáradt vagyok mondta elcsukló hangon aztán lehajtotta fejét a párnára és máris kicsöppent egy kis nyál a szájából. Álmodni kezdett. Álmában füves réteken járt egy hegyekkel körbezárt területen. Nem találkozott senkivel. Mégis beszélt. Beszélt valakivel aki válaszolt neki. Elmesélte azokat a titkokat, amiket még sajátmaga előtt is szégyelt. Leheveredek ide, mutatott egy kényelmes fűcsomóra. Tudod, az életben rengeteg váratlan dolog történik az emberrel. Nehéz lereagálni ezeket, de megéri, mert ettől színes az élet. Olykor megbotlunk, viszont tanulni kell a hibáinkból. Tudni kell azt, hogy mikor szabad kockáztatni és mikor nem érdemes. Én már sokat hibáztam, de rájöttem, hogy ezekből a hibákból mindig tanulok és ettől leszek jobb ember. Mások ezeket kudarcként élik meg és megutálják az életet. Sohasem akarok ilyenné válni. Nem baj ha hátradőlök? Figyelek, csak így jobb támaszkodni. Hát ez? Egy párna? Az élet értelmére is rájöttem. Az is hasonló az előbb felvázoltakhoz. Az ember hajlamos tudomást sem venni arról, hogy ilyen egyszerű, pedig az egyszerű dolgok a legjobbak. Elmagyarázhatom, mert tényleg könnyen érthető. Nincs baj, csak, csak... fáradt vagyok - mondta elcsukló hangon aztán lehajtotta fejét a párnára és máris kicsöppent egy kis nyál a szájából.