Holokauszt típusú reggelem volt. Arra ébredtem, hogy elfogytak a járható utak az életben. Azután járhatatlanul jutottam el a világ szélére. már ismét itt vagyok, mert nem tudok sokáig a képzelet felhőin kapaszkodni, pedig az hálás élet lenne. Most rakom össze a múltat és a jövőt. Nézem a fejeket akik nagy igazságokra jönnek rá és nagyokat hazudnak, mert azt hiszik, hogy az emberek nem egyformák.

Nekem is hazudtak már őszintén és jól esett. Nincs megfoghatatlanabb mint az emberi agy, mondta egy agysebész ismerősöm. Attól tartok ezzel nem nekem kell valamit is kezdenem. Agy börtönök vannak mindenhol körülöttem és magukat zárják be a szerencsétlenek. Én is voltam többen is, de mindig rájöttem, hogy merre szabadulhatok. Ha nem lehetsz szabad a világodban akkor teremts egy másikat! Ezt a sebész ismerősömtől hazafelé jövet a pszichiátriai intézet falán láttam kiírva. Az az alaphelyzet a világunkban, hogy túlzottan liberális a légkörünk. Beszívjuk a tüdőnkbe és mi is liberálisokká válunk. Jobb lenne levegővétel nélkül élni, de azért nem szabad mindenről lemondani. Ha beleülhetnék egy időgépbe akkor visszamennék egy napot és szólnék magamnak, hogy vegyek még néhány üveg bort mert most jól jönne. Borban az igazság és a kóla ami instantabb a folyékonynál. Mit is ér az ember lelke, ha üres? Az enyémet eladom, de csak halandóknak, mert pénzben mérem az árát. Felőrölt ez a kegyes vágy amivel megkentek a vajazókések. Úgy kenődök mint egy kobold dala:

Törékeny pázsiton ér utol az élet

Halálomat bedeszkázom ez éven

Függönyszagú dolmányokban

A talpam elfuthatna gyorsan

Várd a ludak nyarát én elbújok így sután

/xix. Kobold Artemisz/

Tehát tiszta vagyok a lelkiismeretem előtt. A húsdaráló szélén egyensúlyozok  mikor a szívem üzen az agyamnak: Te öreg ott az a kettes lesz a megoldás, dobd ki a rakományt teljesítsd a feladatot! Az agyam univerzálisabb egy tubus fogkrémnél. Tálalhattam volna köretként, de visszavonta a parancsot mert másra gondolt. Minden ember egyforma pozitív értelemben és negatívban is! Cseszd meg az erkölcsöt és a morált. Itt én vagyok a könyv gerince és nem kérek szardíniát este. Tájékozódj a hold állásából, hogy merre visz az élet. Látod én koronás pap vagyok. Nincs cégér a mellemre hímezve és a palacsintát is hidegen eszem. Fogytam-e pár dekát a napokban? Szerencsére nem foglalkozok néphülyítéssel, mert formalinba márthatnám a kezeimet mégsem kapnám vissza azt amit régebben vesztettem el minthogy feltűnt volna.

Te tudod a legjobban és rákérdezel? Annyit mondhatok csak, hogy ez még előtted is titok, mert erről csakis én tudok és Isten.  Ha te is szeretnél az erdőben mazsolázni akkor vedd figyelembe, hogy vérrel kentem be a hátam, hogy leforgassak egy dokumentumfilmet a családodról. Nem! Duhajkodj a tömlöcben itt látnak a jövő szemei és bemocskolva szúrnak hátba a legjobb profilod közben.

Valami ilyenhez hasonló volt ez a reggelem.