Az ajtón kifelé menet, még egyszer visszanézett a székre. Elmosolyodott. Ez a mosoly több volt mint valamiféle visszaemlékezés, átélte az egészet gondolatban. Köszönt és bezárta maga után az ajtót. A mosolyát még most is tisztán látom magam előtt. Pedig azóta hetek teltek el…